Magyar nyelv sajátosságai, gazdagsága

Magyar nyelv hangkészlete címet tekinthetjük bevezetésnek.
Ha a magánhangzók jelentéseit feltártuk, akkor a két hangból álló szavak jelentéseit kell meghatározni. Utána jönnek a három hangból álló szavak. A két hangból álló alapszavakat az U-A-E-I magánhangzók alapján vizsgáljuk, az O-Ö-Ü magánhangzókra csak ez után megyünk át. A mássalhangzók a következők, zöngétlen és zöngés párokban: T-D, Sz-Z, KG, J-H, P-B, F-V, és M-N, L-R. Ez a 16 betű alkotja az alapvázat, amely alapszavak jelentései megadják az egész emberiség nyelveinek alapját. Az emberiség összes nyelve tehát egyetlen nyelvből ered, amit nevezzünk ősnyelvnek.

Péterfai János írja:

A magyar nyelv szókincse irdatlanul nagy. Szinte minden falu népe saját nevekkel illette a növényeket, amire sok bizonyítékunk van. Ha csak 5.000 lakott területet veszünk alapul, amely népe csak 500 növénynevet alkotott saját szükségletére, akkor ez a szám 2,5 millió növénynév. De ennél a számnál bizonyosan sokkal nagyobb volt a magyar nyelvben a növénynevek száma. Talán kezdjük megérteni a magyar nyelv szókincsének gazdagságát?

Magyar Adorján "törzsek" szerinti rendszerezése is mutatja, hogy egy bizonyos szó állhat például T-M alapú szóból és ezzel megegyező jelentésű lehet B-R alapú is, attól függően, hogy melyik törzsről van szó. A temet szavunk például angolban bury, de azt kell hinni, hogy létezett olyan magyar szó, ami a bury-vel egyező vagy hozzá hasonló (burít). Péterfai János állítása ill. utalása szerint is, a magyar több tíz millió szavas szókincssel rendelkezhet (elég csak a temérdek növénynévre gondolni).